Ez a blogbejegyzés kissé rendhagyó lesz. Néhány házi készítésű - a blog témájába vágó - tárgy fotójával és elkészítési módjával kívánok áldott/boldog karácsonyt.

Csokimikulás

Ez a mikulásnyalóka viszonylag egyszerűen elkészíthető. Csokoládét kell hozzá felolvasztani, majd az öntőformába tölteni. Kell még hozzá egy-egy pálcika, hogy valóban nyalóka legyen. Az olvadt csokoládéhoz érdemes összetört szilárd csokoládét adni, így fényesebb lesz. Ezután már csak várni kell, hogy megszilárduljon, elég szobahőmérsékleten hűteni, nem kell hűtőben tárolni.

Kandispálca

Ehhez tömény, meleg cukoroldatot kell készítenünk kristálycukor és víz felhasználásával. Magas hőmérsékleten nagy mennyiségű cukor oldódik, kisebb hőmérsékleten (lehet hűtőben tárolni, de elég a szobahőmérséklet is) jóval kevesebb. A kristálykiválás azonban nem indul meg azonnal, idő kell neki, az oldatot hetekig kell tárolni. Ahhoz, hogy szép kristályok nőjenek, úgynevezett oltókristályokat kell alkalmazni, ehhez megnedvesítünk egy hurkapálcát, majd cukorba mártjuk, így kis kristályok tapadnak fel rá. Fontos, hogy a pálcikát meg kell szárítani, mert különben az oldatba dugva egyből lemosódnak a kristályok. Ha így járunk el, a kristálykiválás az oltókristályokon indul meg és szép nagy cukorkristályok nőnek a pálcára.

Adventi koszorú kávérajongóknak

Erről nem tudok sokat írni, ragasztópisztollyal kell rögzíteni a kávészemeket és az egyéb díszeket. A csészékbe viaszt öntünk, így valódi, meggyújtható gyertya lesz mindegyik csészében.

Ez a bejegyzés úgy indult gondolatban, hogy életemben először ittam nitro kávét, sajnos csak dobozosat. Gondoltam írok egy rövid ismertetőt, aztán egyre inkább beleástam magam a témába (milyen gázt fújjunk a kávéba, melyik a jobb stb.), érdekes dolgokat találtam, például hogy már nitro tea is van, vagy hogy a buborékos csokoládé már a múlt század közepe óta létezik. 

Bár nem vág szorosan a témába, de kezdjük a sörrel!

Egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány sört ittam életemben, csak arra tudok hagyatkozni, amit olvastam a Guinness sörről. Ez a szén-dioxid mellett nitrogént is tartalmaz, a nitrogén oldhatósága jóval kisebb, emiatt kisebb buborékokat képez (ennek a fizikai-kémiai háttere már tényleg nagyon messzire vezetne), a keletkező hab jóval dúsabb, selymesebb. Azonban a szén-dioxidnál a buborékképződés spontán beindul (persze rá lehet segíteni, úgynevezett nukleációs helyek bevitelével, ezért habzik fel a kóla, ha cukorkát teszünk bele, de a rázogatásnál is hasonló történik, a gőztérből kis buborékok oldódnak be, ezek elősegítik a buborékképződést, amikor az üveg kinyitásának hatására lecsökken a nyomás), nitrogénnél úgynevezett iniciációra van szükség. Például a csapolt Guinness esetén a sör kis lyukakon préselődik keresztül, ez nyomáscsökkenést okoz a folyadékban (Bernoulli-törvény). Egy különleges technológiának köszönhetően nemcsak a csapolt, hanem a dobozos sört is lehet nitrogénnel dúsítani. Ehhez egy speciális golyót (widget) tesznek a sörbe, majd a doboz zárása előtt kis folyékony nitrogént juttatnak be. Ez elpárologva növeli a nyomást, így sör és nitrogén jut a golyóba. Amikor kinyitjuk a dobozt, a  nyomás hirtelen lecsökken, nitrogén és sör szabadul ki a golyóból, és megindul a buborékképződés.

Buborékos tea, csokoládé és kávé

Mielőtt rátérnénk a dobozos nitro kávéra, érdemes említést tenni a nitro teáról és a buborékos csokoládéról. A tea esetén szót ejthetnénk a bubble teáról, de ez kilóg a sorból, mert itt nem gázzal dúsítják a teát, hanem teához szörpöt kevernek és az alapos összerázás következtében levegőbuborékok keletkeznek. De a nitro kávé mintájára néhány éve már készítenek nitro teát is, de ez tényleg egy meglehetősen új trend. Elvileg otthon is elkészíthető, bár ezek a készülékek elég drágák, 200 dollár körül van az áruk. Természetesen nitro kávé készítésére is alkalmasak. Van olyan eszköz is, amihez nem kell nitrogénpatron, levegővel működik (gyanítom, hogy a levegőből nyeri ki a nitrogént, nem közvetlenül levegővel működik, de ez nem derült ki pontosan számomra).

A kávéval kapcsolatban sok újdonságot már nem tudunk mondani, ez is készíthető házilag a megfelelő eszközzel. Sőt olyanokról is lehet olvasni, hogy nitro kávét dinitrogén-oxiddal is lehet készíteni. Ez azért hangzik jól, mert ehhez elég egy egyszerű habszifon és néhány habpatron, ez azért jóval olcsóbb, mint venni egy nitrogénes készüléket. Az interneten megoszlanak a vélemények arról, hogy melyik verzió a jobb. Van olyan készülék is, mellyel mindkét gázzal el lehet készíteni, annak függvényében, hogy milyen patront teszünk bele.

Engem nagyon meglepett, hogy a buborékos csokoládé szabadalma 1935-ös. Az elkészítés elve viszonylag egyszerű, a folyékony csokoládémasszába valamilyen gázt nyomnak, majd alacsony nyomású környezetben hagyják kihűlni. A gáz kitágul és felfújja a csokoládét, ami közben kihűl és megszilárdul. Ezt még házilag is meg lehet csinálni: olvasztott csokoládét kell habszifonba tölteni, majd kinyomás után vákuumozható edényben végezhető a kitágítás. A buborékok miatt megváltozik a csokoládé textúrája, más élmény a harapása, de még az íz is eltérő lesz. Marketing szempontjából jól ki lehet használni azt a tényt, hogy egy gerezd buborékos csokoládé kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a buborékmentes verzió. Többféle gázt lehet használni: nitrogént, argont, szén-dioxidot vagy dinitrogén-oxidot. A buborékméret jelentősen eltér az egyes gázok esetén és az ízt az alkalmazott gáz típusa is befolyásolja. 

Vettem egy tábla buborékos csokoládét:

Sajnos ránézésre nem tudtam eldönteni, hogy mivel fújták fel, és az összetevők közt sem szerepel az alkalmazott gáz. Az interneten azt írják róla, hogy levegőbuborékos csokoládé, de ez szerintem csak az "aerated chocolate" magyar fordítása, valószínűleg nem levegőt alkalmaznak a gyártásnál, mert az oxigén a kakaóvaj avasodását okozná.

És akkor íme a dobozos nitro kávé tesztje

A fenitek alapján talán nem olyan meglepő, hogy nem volt akkora durranás ez a termék. Minimális habja volt és a selymességet is eléggé bele kellett magyaráznom.

Azonkívül agyon nem cukrozták az biztos, mert eléggé keserű volt (bár én eléggé édesszájú vagyok, különben pedig a nitrogén állítólag csökkenti a keserű ízt). Természetesen widget nem volt kb. 250 forintért a dobozban. Ki szerettem volna próbálni, hogy felhabzik-e erőteljesebben, ha előtte jó alaposan összerázom. Sajnos mikorra ez eszembe jutott, már nem volt elérhető ez a termék a boltokban. Egyszer majd letesztelem a csapolt verziót is, melyet már néhány helyen lehet kapni Budapesten is.

Ma (2020. szeptember 29-én, kedden) több ismerősöm kérdezte tőlem, tudom-e, hogy ma van a kávé világnapja. Nem tudtam, de egy gyors kereséssel megtaláltam én is. Aztán amikor elkezdtem alaposabban utánanézni, arra jutottam, hogy nem is ma van. Az USA-ban ugyan ma tartják a Nemzeti Kávé Napot (National Coffee Day), hivatalosan a Kávé Világnapja (International Coffee Day) minden év október elsején van. A Nemzetközi Kávé Szövetség határozott így, 2015-ben ünnepeltük az első világnapot. Mindenesetre október 1. is elég közel van, így néhány színes hírrel készültem az alkalomra a kávé világából.

Az eszpresszókészítés matematikája

Egy ausztrál kutatócsoport komoly matematikai számításokat végzett az eszpresszó optimális elkészítésével kapcsolatban (M. I. Cameron és munkatársai, Matter, 2020, 2, 631). A Specialty Kávé Szövetség az eszpresszóra a következő definíciót adja: 7-9 gramm őrölt kávéból készült, 25-35 mL térfogatú ital, 92-95 °C-os vízzel készítve, 9-10 bar nyomással és 20-30 másodperc átfolyási idővel. A szerzők megjegyzik, hogy manapság azért ettől általában a bemért őrölt kávé és a végtérfogat tekintetében eltérnek: 15-22 gramm őrleményből 30-60 gramm tömegű italt készítenek. A szerzők hosszas kísérleti és elméleti munka után arra a következtetésre jutottak, hogy a szükséges kávé mennyisége jelentősen csökkenthető (kb. 25%-kal), ha durvább őrleményt használunk. Arra jutottak ugyanis, hogy a szemcseméret és az extrakciós hatékonyság (mennyi anyag oldódik ki a kávéból) maximumgörbét ír le, vagyis van egy optimális szemcseméret, ha ezt megtaláljuk, akkor kell a legkevesebb kávét felhasználnunk egy csésze eszpresszóhoz. A cikk nagyon érdekes, talán egyszer részletesen is bemutatom  majd.

Kávészippantás

Ez a hír egy kicsit kakukktojás, mert legalább annyira szól a csokiról, mint a kávéról, de a blog szempontjából abszolút témába vág. Az étkezésnek egy meglehetősen új és bizarr formája az aeroszolként történő táplálékbevitel. Most komoly tudományos definíció helyett elégedjünk meg annyival, hogy például a dezodorok is aeroszoloknak tekinthetők. Talán egyszer írok majd erről a témáról is. Egy megfelelő eszközzel (tulajdonképpen egy inhalátorral) szippanthatunk be például csokoládét, málnás csokoládét, mentolos csokoládét. Az élmény ugyanaz, de kevesebb mint egy kalóriát viszünk be így. És amiért ez a hír most itt is szerepel: kávés ízesítésben is elérhető, egy eszpresszónak megfelelő koffeintartalommal. 

A világ legdrágább kávéja

Valószínűleg sokan úgy gondolják, hogy a világ legdrágább kávéja a Kopi Luwak. Azonban az a helyzet, hogy ma már nem ez a legdrágább, hanem egy "rokona", a Black Ivory Coffee. Egy fél kilogramm több mint 140.000 forintba kerül belőle. Hasonlóan készül, mint a Kopi Luwak, csak ezt elefántok állítják elő. Észak-Thaiföldön van egy rezervátum, ahol sérült, elesett elefántokon segítenek. Az elefántokkal nagyon jó minőségű arabica kávét etetnek. A különbség a Kopi Luwakhoz képest a rendkívül hosszú emésztési idő és egy speciális enzim, ezek felelősek a nagyon különleges ízű kávéért. Az egész kávébabok begyűjtése is sokkal problémásabb, az elefántok ugyanis nagy részüket megrágják. Mindezeken felül a folyamat is sokkal humánusabb, a befolyt bevétel egy részét visszaforgatják a rezervátum fenntartásába. 

És a végére néhány kávés Guinness-rekord

• A legnagyobb csésze kávé: 22.739,14 liter. Kolumbiában állították fel a rekordot 2019 júniusában.
• A legnagyobb jegeskávé: 14.228,1 liter, Dél-Koreában állították fel a rekordot 2014 júliusában.
• A leghosszabb utazás kávés üzemmódú autóval: 2010 márciusában Londonból Manchasterbe (337 km) mentek egy autóval, melyet kávé hajtott, 96 km/óra volt a maximális sebessége és 35 csésze eszpresszó volt a fogyasztása kilométerenként.
• A leggyorsabban megivott csésze kávé Andre Ortolf nevéhez fűzödik. A 4,35 másodperces rekordot 2019 augusztusában állította fel. 

Bár sokunknak van fogalma arról, hogy nagyjából hol teremnek ezek a növények, talán látványos lenne térképen szemléltetni őket külön-külön és együtt is.

Kávé

2020-ban körülbelül 50 olyan ország van, mely exportál valamennyi kávét. Ezeket ábrázoltam a térképen, az Egyesült Államokat és Szaúd-Arábiát kihagytam, mivel nagy területükhöz képest minimális mennyiségű kávét termelnek.

Top 5: 1. Brazília, 2. Vietnám, 3. Kolumbia, 4. Indonézia, 5. Etiópia

Így néz ki a térkép, mely lefedi a tankönyvekben szereplő, úgynevezett kávé-övet:

Tea

 A teához kapcsolódó térképhez 2017-es adatokat használtam. Ahogy arról írtam korábban, fagytűrő tea termesztési kísérletek zajlanak több országban. Illetve vannak olyan európai országok, melyekhez tartozó szigeteken megterem a tea (Franciaország, Portugália). Ezeket nem tettem a térképre, és az óriási területükhöz képest csekély mennyiséget termelő Egyesült Államokat és Oroszországot sem ábrázoltam. Látható, hogy azért főleg a déli féltekén, az Egyenlítőtől egész távol is termelhető tea, ez a másik két növényről nem mondható el.

Top 5: 1. Kína, 2. India, 3. Kenya, 4. Srí Lanka, 5. Vietnám

 És akkor, íme a térkép:

Kakaó

A 2020-as adatok alapján kakaót 50-60 ország termel.

Top 5: 1. Elefántcsontpart, 2. Ghána, 3. Indonézia, 4. Nigéria, 5. Kamerun

És a térkép:

A három együtt

A három egyszínű térképet összeadva kapjuk ezt a szép, színes ábrát. Csak teát termelő országból (zöld) van jónéhány, csak kávét termelőből (piros) kevesebb, és csak kakaót termelőt nem találunk. Van néhány kávét és teát (sárga), valamint pár kakaót és kávét (magenta) termelő ország. És végül találunk szép számmal mindhárom növényt (fekete) termelő országot.

Gondolom sokan hallottak arról a kávéról, ami áthalad a közönséges pálmasodró (Paradoxurus hermaphroditus, angolul Asian palm civet, sokszor magyarul pongyolán csak cibetmacskaként hivatkozunk rá) emésztőrendszerén, és ezután kerül további feldolgozásra, majd fogyasztásra. Az állat gyomrában először a gyomorsavnak köszönhetően a gyümölcshús lebomlik, tulajdonképpen egy mosott eljárás megy végbe. Ezután a gyomorban található proteolitikus enzimek és mikroorganizmusok különböző kémiai változásokat okoznak, például a fehérjék egy része peptidekre és aminosavakra bomlik, megváltoztatva ezzel a babok összetételét. Az utóbbi időben sok kritika illeti a Kopi Luwak (a kopi a kávét, a luwak pedig a közönséges pálmasodrót jelenti indonéz nyelven) gyártását, az ipari mértékű termelés ugyanis állatkínzással jár. Úgy másfél éve merült fel bennem, hogy ezt talán ma már meg lehetne csinálni mesterségesen is, fermentálással (kémiai reakciók végrehajtása enzimatikus úton, mikroorganizmusokkal). Nyilván nem csak nekem fordult meg a fejemben, többen dolgoznak rajta, sőt már reklámot is találtam a weben mesterségesen fermentált kávéról, azt írják nagyon hasonlít az íze az eredetihez. Bár kétségkívül etikusabb ez az eljárás, nagy kérdés, hogy akik ilyen kávét isznak, valóban az ízéért teszik -e, vagy azért, mert nagyon extrém módon készül (nyilván a fermentor kevésbé extrém). Különböző dolgokat olvasni azzal kapcsolatban, hogy milyen az íze az állatka emésztőrendszerén keresztüljutott kávénak az eredetihez képest, többen úgy nyilatkoznak, hogy kifejezetten rossz. Lássuk mit mond a tudomány!

Külső megjelenés, szerkezet

Egy kanadai kutató (M.F. Marcone, Food Research International, 2004, 37, 901) meglehetősen alaposan vizsgálta a különbséget az emésztett és nem emésztett kávé közt (sőt különböző cibetmacska fajok által emésztett kávékat is összehasonlított, de ebbe most az egyszerűség kedvéért nem mennék bele). Megállapította, hogy az emésztett kávébab színe sötétebb, mint a nem emésztetté. A kávébabok felszínét pásztázó elektronmikroszkópiával vizsgálta. Ennél a technikánál fény helyett elektronsugarat használnak és jóval nagyobb felbontással vizsgálhatók a minták. Azt találta, hogy az állat emésztőrendszerén átjutott babok felszíne simább, ugyanakkor talált kis gödröcskéket, itt be tudnak hatolni az enzimek és kémiai változásokat hoznak létre a babban. A kutató mikrobiológiai vizsgálatokat is végzett, az eredmények összetettek, de bizonyos szempontból az emésztett bab tisztább volt (hasonlóan ahhoz, hogy a lakásban a WC szokott a legtisztább lenni mikrobiológiai szempontból). Fontos azt is megjegyezni, hogy a pörkölt babokon végezve a vizsgálatot a detektálható szint közelébe csökken le a mikroorganizmusok mennyisége.

Érzékszervi vizsgálat

 A kanadai kutató vizsgálatokat végzett úgynevezett elektronikus orr segítségével. Ez egy érdekes műszer, egyszer majd külön írok róla. Egy indonéz kutatócsoport 15 önkéntessel vizsgáltatta a kávét (M. Mahendradatta és munkatársai, The Pharmaceutical Affairs and Food Santitation Council, 2012, 11, 14). Készítettek hagyományos arabica és robusta kávét, valamint az állatok által emésztettből készítettet is vizsgáltak. Az önkéntesek saját bevallásuk szerint a kávé szerelmesei voltak és 1-5-ös skálán jellemezték a készített ital ízét és aromáját:

M. Mahendradatta és munkatársai munkája alapján (The Pharmaceutical Affairs
and Food Santitation Council, 2012, 11, 14)

Látható, hogy minden esetben magasabb a pontszám az állat által "kezelt" kávé esetén. Érdekes, hogy az illat esetén egészen nagy a különbség, illetve, hogy a robusta esetében jelentős a javulás (gyakorlatilag arabica minőségű kávé lesz a robustából az állatka segítségével).

Kémiai összetétel, analitikai vizsgálatok

 A korábban említett kanadai kutató vizsgálta néhány kémiai elem (magnézium, foszfor, kálium, kalcium, vas) koncentrációját az emésztett és nem emésztett babokban, de lényegi különbséget nem talált. Az indonéz kutatócsoport vizsgálta a főbb komponensek összetételét a megpörkölt babokban:

M. Mahendradatta és munkatársai munkája alapján (The Pharmaceutical Affairs
and Food Santitation Council, 2012, 11, 14)

 Látható, hogy a "kezeléstől" függetlenül a robusta koffein- és fehérjetartalma nagyobb, míg lipidtartalma kisebb,  mint az arabicának, ezek valószínűleg mind hozzájárulnak a kellemetlenebb ízhez. Az emésztés eredményeképpen viszont csökken a koffein- és fehérjetartalom, míg a lipidtartalom növekszik, ez magyarázhatja az emésztett babokból főzött kávé minőségének javulását. Egy japán és indonéz kutatókból álló csapat további komponensek koncentrációját vizsgálta úgynevezett gázkromatográfia-tömegspektrometria módszerrel (U. Jumhawan és munkatársai, Journal of Agricultural and Food Chemistry, 2013, 21, 7994) szintén pörkölt babokban. Azt találták, hogy a keserűségért felelős komponensek (pl.: koffein, kínasav, kávésav) koncentrációja a hagyományos, míg a savasságért és aromákért felelős vegyületek (citromsav, almasav, glikolsav) koncentrációja az emésztett babokban magasabb. Tehát a tudomány szerint finomabb az állatka által megemésztett babokból készült kávé!

A jövőben szeretnék ismeretterjesztő cikkeket írni a kávéról, a teáról és a csokoládéról, melyeknek természettudományos hátterük van. Ez az első ilyen próbálkozás.

Mi az a törésmutató?

 Az elektromágneses sugárzás (fény) különböző anyagokban eltérő sebességgel terjed. Kissé leegyszerűsítve a helyzetet, a terjedési sebesség a vákuumban a legnagyobb, a vákuumnak a legkisebb az optikai sűrűsége. Minél nagyobb egy közeg optikai sűrűsége, annál lassabban terjed benne a fény. Az optikai sűrűség nem arányos direktben a közeg sűrűségével, de általában a gáz>folyadék>szilárd sorrend fennáll. Tehát a három közül a szilárd anyagokban a leglassabb a terjedés. Egy adott közeg törésmutatója a következőképpen definiálható:

n = c0/c

Ahol c0 a fény terjedési sebessége vákuumban, míg c a terjedési sebesség az adott közegben.

(Bár ez már nagyon túlmutat a blog keretein, az érdeklődőknek azért felteszek egy találós kérdést. Röntgensugárzás esetén az anyagok törésmutatója nagyon kicsivel ugyan, de kisebb 1-nél. Ez viszont azt jelentené, hogy a röntgensugárzás gyorsabban terjed egy adott közegben, mint vákuumban. Ez azonban ellentmond a speciális relativitáselméletnek. Mi a paradoxon feloldása?)

A fénytörés

 Ha a fény két eltérő törésmutatójú közeg határára ér, akkor visszaverődik és/vagy belép a másik közegbe, de megtörik. A visszaverődést és a fénytörést a következő ábra mutatja:

Fénytörés esetén az α beesési szöggel érkező fénysugár β szöggel halad tovább a 2. közegben. Ebben az esetben a 2. közeg az optikailag sűrűbb (a fény az úgynevezett beesési merőlegeshez törik, β<α). Ha ismerjük az α beesési szöget és a két közeg törésmutatóját,a β szög számolható a Snellius-Descartes-törvény segítségével:

sin(α) /sin(β) = n2/n1

Ahol n2 és n1 a 2., illetve az 1. közeg törésmutatói. 

A fentiekből következik, hogy előfordulhat olyan eset, hogy a fény optikailag sűrűbből ritkább közegbe érkezik olyan nagy α szöggel, hogy a számolt β szög 90°-nál nagyobb lenne, ekkor a fény nem lép be a 2. közegbe, hanem úgynevezett teljes visszaverődést szenved (α szöggel visszaverődik a határfelületről, lásd a fenti ábrán). A β=90º-hoz tartozó α szöget kritikus szögnek nevezzük.

A törésmutató mérése

 A törésmutató mérhető az előző fejezetben említett kritikus szög meghatározásával. Az úgynevezett refraktométerben (törésmutató mérő) egy nagy optikai sűrűségű prizma van, erre cseppentjük a mintát, amely kisebb optikai sűrűségű. Ebben az esetben a fény a prizma/minta határfelületen törik meg és/vagy verődik vissza.

A kritikus szög alatt a beeső fénye egy része nem jut be a detektorba, mert megtörik a határfelületen és más irányba távozik. A kritikus szögnél maximális az intenzitás (az összes fény visszaverődik), tovább növelve a beesési szöget az intenzitás állandó marad. A detektálásra olyan detektort használunk, mely egy egyenes mentén meghatározza különböző helyeken az intenzitásokat. Ahol az intenzitás eléri a maximumot, ott van a kritikus szög. Minden egyes detektorponthoz megadható a kritikus szög. A szöget meghatároztuk, a prizma törésmutatója ismert, a Snellius-Descasrtes-törvény segítségével a vizsgálandó anyag törésmutatója meghatározható.

De miért érdekes ez a kávé és a tea szempontjából?

 A törésmutató arányos különböző oldott anyagok koncentrációjával, például meghatározható a mérésével a cukortartalom, de a sokkal bonyolultabb, úgynevezett folyadékkromatográfiás méréseknél egy összetett oldat számos összetevőjének koncentrációja is meghatározható törésmutató detektorral. Mind a tea, mind a kávé elkészítésekor úgynevezett szilárd/folyadék extrakciót végzünk, szilárd anyagból vonunk ki vegyületeket víz segítségével. Nem nehéz belátni, hogy az összes oldott szilárd anyag (total dissolved solids, TDS) mennyisége nagyban befolyásolja mindkét ital minőségét. Instant teák gyártásánál először elvégzik az extrakciót, majd betöményítik az oldatot. A töményítés nyomon követésére törésmutató mérést használnak. Kávépörkölésnél is fontos szerep jut a refraktométernek: a pörkölt kávébabok extrahálhatósága vizsgálható, a pörkölési folyamat előrehaladottsága nyomon követhető. Scott Rao Kávépörkölők Kézikönyve című művében részletesen leírja a koncepciót.

A két hely közül az első egy klasszikus olasz eszpresszó bár, a másik egy olasz specialty kávéház. 

Cherubino Espresso Bar

A Cherubino Espresso Bar a Pozsonyi út északi végénél található, a Gogol utca sarkán. Bár ez a lakhelyemhez legközelebbi kávézó, és a kezdetek óta (2017 ősze) járok ide, még nem gyűlt össze a tíz pecsétem a pontgyűjtő kártyán. Ennek oka a viszonylag szűkös nyitvatartás: hétköznap 7:45-től 16:00-ig, szombaton 10:00-től 15:00-ig, vasárnap zárva. Ha jól emlékszem, egy időben nyitva voltak este hat óráig is hétköznap, de nekem még ez is túl korai. Csak akkor jutok le ide, ha szabadságon vagyok, vagy ha szombat reggel nem megyek sehova. A kávézó belülről egészen kicsi, egyik barátommal egyszer elhívtuk oda egy harmadik barátunkat, aki nem akart bemenni, mert félt hogy nem férünk be (de aztán nagyon jóízűen megreggelizett, miután meggyőztük). Három főnek már tényleg elég szűkös volt, de a hangulat remek. A koronavírus miatt jelenleg nem is lehet bent helyet foglalni, cserébe viszonylag nagy területen vannak kint asztalok.

Fotózni is kívülről tudtam:

 A kávézó honlapjáról kiderül, honnan származik a cég neve:

"Cherubino kávézónk a 'kerub' szóból kapta a nevét. A kerubok a hagyományok szerint angyalokra hasonlító, mennyei lények voltak, ők őrizték az Édenkert. Nálunk is hasonló a szerepük: a minőségét őrzik minden csésze kávénál."

Megmondom őszintén, számomra ez egy kis képzavart okoz, mindenesetre hangzatos név, az biztos. A kávézó családi vállalkozásban működik, a két szülő és a két gyermek mind kiveszik részüket a munkából. Többnyire a "fiúgyermek" áll a pult mögött, de sokszor látni ott édesapját is, aki egy rendkívül udvarias ember. A srác is kedves, Ő láthatóan nagy szakértője az olasz kávénak. Kérdeztem a véleményét a specialty kávéról is, annyira nem volt elragadtatva ettől a progresszív vonaltól. Ők a klasszikus olasz stílust képviselik, és valószínűleg van is erre igény a környéken. Menülapjuk változatos, a specialitások között eszpresszó-tonik is található, lényegesen jutányosabb áron, mint itt. Szemes kávékat és kis kiszerelésű kávékat is lehet kapni (ezek természetesen olasz, esetleg francia pörkölésűek), de szálas teák, forró csokoládék, sőt kávés és teás kiegészítők is szerepelnek a termékek között.

Piknik

A másik hely délebbre található, szintén a Pozsonyi úton. Ez egy olasz specialty kávézó. Több helyen írnak róla, ezért csak röviden ismertetem. Ez a kávézó méretében hasonlít a Cherubinohoz, bent kettőnél több ember nem nagyon fér el kényelmesen, de kint is vannak asztalok, illetve a hely neve is utal rá, hogy piknikezéshez is be lehet itt vásárolni, vannak kosaraik és törhetetlen poharaik is. A hely nevének eredete elolvasható itt.

Kétféle kávéból lehet választani. Van egy klasszikus blendjük, melynek Fehér hattyú (Cignobianco) a neve. Ezenkívül van egy változó single origin kávéjuk, ez ott jártamkor egy Burundiból származó volt, de Facebook-oldaluk alapján kínáltak már indonéz, ugandai és etióp kávét is. A kávén túl számos finomságot tartanak itt egy hangulatos piknikhez: szendvicseket, sütiket, nyers vegán tortaszeleteket, magokat, gyümölcsöt, smoothie-t, de még Proseccot is.

Hamarosan írok egy posztot, színes térképekkel a kávé, a tea és a kakaó termőterületeiről. A tankönyvek szerint a tea termőterülete az Egyenlítőtől északra és délre harminc fokra húzódik. Ma már egyre több kakukktojást találunk, például Európában. A Franciaországhoz tartozó Réunion szigete bőven belefér a definícióba, a Portugáliához tartozó Azori-szigetek ugyan már nem, de ott azért egészen más az éghajlat, mint a kontinensen. De ezeken kívül is vannak teatermelők, például Nagy-Britanniában, Németországban vagy épp Montenegróban.

2018 óta pedig Magyarország is teatermelővé vált. A Forbes magazin 2019 áprilisi számában volt egy cikk Varga Mariannáról, aki a Kertészeti Egyetemen végzett, majd hat évig dolgozott Londonban egy teakereskedésben. Ott kitanulta a szakma csínját-bínját, majd Magyarországra költözve egyfajta teakultúrát szeretett volna itthon is meghonosítani: kóstolókat, workshopokat szervezett. 2018-ban került kapcsolatba Johan Jansennel, a holland kertésszel, aki kikísérletezett egy hidegtűrő teaváltozatot. Mariannék Galgahévízen vágtak bele a termesztésbe, de felhívására 14 termelő is csatlakozott, így mintegy 2000 tő teát ültettek el 2018 nyarán és őszén. Ez a teafajta -15 ºC-ig bírja a hőmérsékletet, nyilván fóliasátorban még jobb a helyzet. Télen havi egy-kétszer kell öntözni. A virágzás novemberig tart. 

A programhoz lehet csatlakozni termesztőként (termőfölddel), virágüzlet tulajdonosként (a cserepes változat forgalmazására). Várják továbbá teaházak és teakereskedők jelentkezését. A honlapon közzétett koncepció nekem nem túl szimpatikus: "A termelő tőlünk tudja megvásárolni a teanövényeket, majd ezután átadunk minden szükséges tudást, ami az ültetéshez, termeléshez és szürethez szükséges. A tealevelek szedését az ültetést követő évben kezdjük, amit mi fogunk összeszedni és elszállítani a feldolgozás helyszínére, Hollandiába. Lehetőség van utána egy részét visszavásárolni a magyar teának, ha valaki értékesíteni is szeretné.". Valószínűleg csak rosszul lett megfogalmazva, mert a Forbes magazin cikke szerint Marianna a teát felvásárolja a termelőktől, ezután hűtőkocsival szállítják Hollandiába feldolgozni. 

Szintén ebből a cikkből derül ki, hogy őszre (2019 őszére) tervezték A Kamélia kert (a teanövény neve latinul Camellia sinensis), az első magyar bemutató teakert megnyitását. Bár a Kamélia kertnek van önálló honlapja, onnan nem derül ki egyértelműen, hogy tényleg megnyílt -e a kert. Nekem az ott írtak alapján úgy tűnik inkább, hogy nem, mert ugyan meg vannak hirdetve különböző programok, de ezeknek vagy nincs kiírva a helyszíne, vagy nem a Dunakanyarban vannak (ott lenne a kert).

Legelőször talán két éve voltam a Nagyvárad téri metrómegállónál található My Coffee-ban az Üllői úton. Egyébként még csak most lett három éves a hely. Már akkor is megfogott a kávézó különös hangulata. Sajnos nem vagyok a bútorok szakértője (sem), de mindenképp retró hangulata van a helynek:

Nagyon tetszik a dizájn, az egyik fal úgy néz ki, mintha egy keresztrejtvény lenne, de a szöveges mezőkben a kávézó neve szerepel. Régebben mindig bécsi kávét ittam, amely itt csokoládéöntetes kávét jelent tejszínhabbal a tetején. Szép üvegpohárban szervírozták, járt hozzá egy keksz és egy pohár víz. Mostanában presszót iszom, erről fotóm is van:

Most már kétféle presszó van, "olasz" 320 forintért és etióp 100 forinttal drágábbért. Utóbbi finom, gyümölcsös specialty kávé, előbbi a megszokott sötét pörkölés. Gondolom, hogy ezt jelenti a kicsit pongyola, olasz megnevezés. Bár olvasni itt-ott, hogy kísérleteznek fagytűrő kávéval, egyelőre nem hiszem, hogy a közelben fognak kávét termeszteni. Teát viszont már termelnek Magyarországon is, erről hamarosan írok majd.

Visszatérve a My Coffee-ba: kaphatók sütemények kedvező áron. A személyzet rendkívül kedves, a harmadik születésnap alkalmából részt vettem egy sorsoláson, melyen jó sok (nem emlékszem pontosan mennyi) kávét lehetett nyerni. Van pontgyűjtő akciójuk is, minden 10. kávé ingyen van:

A kávézó Cupler partner, 500 forint betétdíjért lehet elviteles poharat vásárolni, melyet aztán vissza lehet váltani az ország összes Cupler partnerénél.

Munka után hazamenet útba esik a hely, remélhetőleg sokáig a törzshelyem marad!

Nemrég olvastam a kávé és a tonik házasításáról, állítólag egy frissítő ital készíthető így, ami nyáron különösen kellemes. Már első alkalommal is kiszúrtam a Normafa Delikátban jártamkor, de akkor még maradtam a klasszikus presszónál, viszont elhatároztam, ha legközelebb itt járok, kipróbálom. A tonik egy kinintartalmú szénsavas ital. Régen maláriagyógyszerként használták, de a kinint még bizonyos esetekben ma is alkalmazzák a gyógyászatban. Alapvázát (kinolin) tekintve egyébként rokon a COVID-19-cel kapcsolatban is vizsgált, szintén maláriaellenes klorokinnal. Ma már kifejezetten a jellegzetes keserű íze miatt, üdítőitalként gyártják a tonikot. Bár már kisebb a kinintartalma és édesítik is. Gyerekkoromban nem szerettem, manapság pont annyira érzem keserűnek, amit még el tudok viselni és tényleg frissítő tud lenni nyáron. Azért nem szeretném elképzelni az eredeti, több kinint tartalmazó és cukor nélküli ital ízét. Felszolgálás előtt a pincér megkérdezte, hogy citrust vagy lime-ot kérek -e bele, utóbbit választottam. Az ital világosbarna színű, eléggé habos a teteje, gondolom a kávé felületaktív anyagainak és a tonik szén-dioxidjának köszönhetően:

Sajnos egy kicsit ki is pezsgett, ezért vannak foltok az asztalon a pohár mellett. Az eddig felsorolt összetevőkön kívül még jég található benne. A nyári kánikulában kifejezetten jól esett. Megillatolva a specialty kávé aromája egyértelműen kiérezhető. Ízét tekintve legdominánsabb a kinin. Felfedeztem benne egy a specialty kávékban gyakran érzett ízt, ami biztos, hogy nem a citrusos, de sajnos még elég tapasztalatlan vagyok e téren, nem tudom a nevét. Ugyanakkor éreztem citrusos ízt is, de az szerintem a lime-nak köszönhető. Fizetéskor a pincér ajánlotta legközelebbre a narancsleves kávét, amit én nem is találtam most a Facebook-on lévő itallapon. Ezután nagyon készségesen válaszolt kérdéseimre az épp elfogyasztott itallal kapcsolatban. Megkérdeztem, hogy cold brew vagy sima presszó -e az alapja (valahol azt olvastam, hogy az előbbivel az igazi). Itt sima presszóval készül, Thomas Henry Tonic Water nevű kézműves tonikital felhasználásával. Nyáron tényleg nagyon frissítő tud lenni az ital, például egy jó hegyi kocogás után, de az előtt sem rossz (én így jártam el legutóbb), koffeintartalma felpörgeti az embert. Egyszer mindenképp érdemes kipróbálni, de ár-érték arányban nem mondanám túl kedvezőnek, 1490 forint, annyiért az ember már kér egy jó specialty kávét az izéért és vesz egy limonádét frissítőnek.