Kávé, tea, csokoládé

Kávé, tea, csokoládé

Buborék

2020. december 23. - Kávéteacsoki

Ez a bejegyzés úgy indult gondolatban, hogy életemben először ittam nitro kávét, sajnos csak dobozosat. Gondoltam írok egy rövid ismertetőt, aztán egyre inkább beleástam magam a témába (milyen gázt fújjunk a kávéba, melyik a jobb stb.), érdekes dolgokat találtam, például hogy már nitro tea is van, vagy hogy a buborékos csokoládé már a múlt század közepe óta létezik. 

Bár nem vág szorosan a témába, de kezdjük a sörrel!

Egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány sört ittam életemben, csak arra tudok hagyatkozni, amit olvastam a Guinness sörről. Ez a szén-dioxid mellett nitrogént is tartalmaz, a nitrogén oldhatósága jóval kisebb, emiatt kisebb buborékokat képez (ennek a fizikai-kémiai háttere már tényleg nagyon messzire vezetne), a keletkező hab jóval dúsabb, selymesebb. Azonban a szén-dioxidnál a buborékképződés spontán beindul (persze rá lehet segíteni, úgynevezett nukleációs helyek bevitelével, ezért habzik fel a kóla, ha cukorkát teszünk bele, de a rázogatásnál is hasonló történik, a gőztérből kis buborékok oldódnak be, ezek elősegítik a buborékképződést, amikor az üveg kinyitásának hatására lecsökken a nyomás), nitrogénnél úgynevezett iniciációra van szükség. Például a csapolt Guinness esetén a sör kis lyukakon préselődik keresztül, ez nyomáscsökkenést okoz a folyadékban (Bernoulli-törvény). Egy különleges technológiának köszönhetően nemcsak a csapolt, hanem a dobozos sört is lehet nitrogénnel dúsítani. Ehhez egy speciális golyót (widget) tesznek a sörbe, majd a doboz zárása előtt kis folyékony nitrogént juttatnak be. Ez elpárologva növeli a nyomást, így sör és nitrogén jut a golyóba. Amikor kinyitjuk a dobozt, a  nyomás hirtelen lecsökken, nitrogén és sör szabadul ki a golyóból, és megindul a buborékképződés.

Buborékos tea, csokoládé és kávé

Mielőtt rátérnénk a dobozos nitro kávéra, érdemes említést tenni a nitro teáról és a buborékos csokoládéról. A tea esetén szót ejthetnénk a bubble teáról, de ez kilóg a sorból, mert itt nem gázzal dúsítják a teát, hanem teához szörpöt kevernek és az alapos összerázás következtében levegőbuborékok keletkeznek. De a nitro kávé mintájára néhány éve már készítenek nitro teát is, de ez tényleg egy meglehetősen új trend. Elvileg otthon is elkészíthető, bár ezek a készülékek elég drágák, 200 dollár körül van az áruk. Természetesen nitro kávé készítésére is alkalmasak. Van olyan eszköz is, amihez nem kell nitrogénpatron, levegővel működik (gyanítom, hogy a levegőből nyeri ki a nitrogént, nem közvetlenül levegővel működik, de ez nem derült ki pontosan számomra).

A kávéval kapcsolatban sok újdonságot már nem tudunk mondani, ez is készíthető házilag a megfelelő eszközzel. Sőt olyanokról is lehet olvasni, hogy nitro kávét dinitrogén-oxiddal is lehet készíteni. Ez azért hangzik jól, mert ehhez elég egy egyszerű habszifon és néhány habpatron, ez azért jóval olcsóbb, mint venni egy nitrogénes készüléket. Az interneten megoszlanak a vélemények arról, hogy melyik verzió a jobb. Van olyan készülék is, mellyel mindkét gázzal el lehet készíteni, annak függvényében, hogy milyen patront teszünk bele.

Engem nagyon meglepett, hogy a buborékos csokoládé szabadalma 1935-ös. Az elkészítés elve viszonylag egyszerű, a folyékony csokoládémasszába valamilyen gázt nyomnak, majd alacsony nyomású környezetben hagyják kihűlni. A gáz kitágul és felfújja a csokoládét, ami közben kihűl és megszilárdul. Ezt még házilag is meg lehet csinálni: olvasztott csokoládét kell habszifonba tölteni, majd kinyomás után vákuumozható edényben végezhető a kitágítás. A buborékok miatt megváltozik a csokoládé textúrája, más élmény a harapása, de még az íz is eltérő lesz. Marketing szempontjából jól ki lehet használni azt a tényt, hogy egy gerezd buborékos csokoládé kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a buborékmentes verzió. Többféle gázt lehet használni: nitrogént, argont, szén-dioxidot vagy dinitrogén-oxidot. A buborékméret jelentősen eltér az egyes gázok esetén és az ízt az alkalmazott gáz típusa is befolyásolja. 

Vettem egy tábla buborékos csokoládét:

nitrogencsoki.jpg 

Sajnos ránézésre nem tudtam eldönteni, hogy mivel fújták fel, és az összetevők közt sem szerepel az alkalmazott gáz. Az interneten azt írják róla, hogy levegőbuborékos csokoládé, de ez szerintem csak az "aerated chocolate" magyar fordítása, valószínűleg nem levegőt alkalmaznak a gyártásnál, mert az oxigén a kakaóvaj avasodását okozná.

És akkor íme a dobozos nitro kávé tesztje

 

kavedoboz.png

 

A fenitek alapján talán nem olyan meglepő, hogy nem volt akkora durranás ez a termék. Minimális habja volt és a selymességet is eléggé bele kellett magyaráznom.

bubikave.png

Azonkívül agyon nem cukrozták az biztos, mert eléggé keserű volt (bár én eléggé édesszájú vagyok, különben pedig a nitrogén állítólag csökkenti a keserű ízt). Természetesen widget nem volt kb. 250 forintért a dobozban. Ki szerettem volna próbálni, hogy felhabzik-e erőteljesebben, ha előtte jó alaposan összerázom. Sajnos mikorra ez eszembe jutott, már nem volt elérhető ez a termék a boltokban. Egyszer majd letesztelem a csapolt verziót is, melyet már néhány helyen lehet kapni Budapesten is.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kaveteacsoki.blog.hu/api/trackback/id/tr2716288178

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása