Erre a kérdésre szerintem nagyon sokan rávágnák, hogy nincs. A helyzet azonban ennél sokkal bonyolultabb, azt gondoltam, megér egy bejegyzést. A kérdés megválaszolásához először azt kellene tisztáznunk, hogy mit értünk boldogsághormon alatt. Sajnos ez nem egy tudományos definíció, több vegyületre hivatkoznak így, most végigveszem a csokoládé szempontjából érdekeseket. A szerotonint többnyire neurotranszmitterként (hírvivő anyag, az idegsejtek között, illetve izom- és idegsejtek között továbbítja az információt) tartják számon, de vannak, akik hormonként is tekintenek rá. Egy magyar nyelvű orvosi honlapon például örömhormonként hivatkoznak rá. Szerepe sokrétű és nem tisztázott még teljesen, a hangulat szabályozásában fontos szerepe van. A szerotoninhiányt összefüggésbe hozzák a depresszióval is, az antidepresszánsok egyik típusa növeli a szerotoninszintet. A nagy kakaótartalmú csokoládéban (85%) csekély, de kimutatható mennyiségben van jelen szerotonin (2,9 mikrogramm egy grammban.). Kb. ötször akkora mennyiségben található meg benne a triptofán, mely egy fehérjéket felépítő aminosav, a szerotonin prekurzora (enzimek segítségével átalakul szerotoninná).
A triptofán (balra) és a szerotonin
A másik, gyakran boldogsághormonként emlegetett vegyület a dopamin, mely neurotranszmitter és egyben hormon. Feladata sokrétű az emberi szervezetben, szerepe van például a motivációban, jutalomérzésben, de a függőség kialakulásában is. Prekurzora a tirozin nevű aminosav, ebből képződhet az emberi szervezetben. A csokoládéban a tirozin egyik származéka, a tiramin található meg, mely a szervezetben szintén dopaminná tud alakulni enzimatikus úton (bár ez a kisebb jelentőségű reakcióút).
A tirozin, a tiramin és a dopamin (balról jobbra)
A csokoládé elfogyasztását követő jó érzés kialakulásában szerepe lehet két további vegyületnek. A fenil-etil-amin neurotranszmitterként funkcionál, hatása az amfetaminokéhoz hasonló, tulajdonképpen "természetes amfetamin". A szerelemben is fontos szerep jut neki, egyike a szerelem első látásra érzésért felelős molekuláknak. A másik vegyület, az anandamid szintén neurotranszmitter, ez pedig az úgynevezett kannabinoid receptrohoz köt, ahova a kannabisz fő pszichoaktív komponense, a THC is. Neve a szanszkrit ananda, öröm szóból származik.
A fenil-etil-amin és az anandamid
Kutatók még további vegyületeket sorolnak fel (például a korábban említett koffeint és teobromint), melyek hatással lehetnek a csokoládé okozta örömre. De most jön a csavar! Bár ez a mai napig kutatott terület, de a kutatók hajlanak arra, hogy mégsem ezek a vegyületek a fő felelősei az örömérzésnek. A biológiailag hatásoshoz képest kis mennyiségben vannak jelen és elég gyorsan bomlanak a szervezetben. Valószínűbb, hogy csokoládé fogyasztásakor endorfin szabadul fel és ez okozza a kellemes érzést. Ez egy gyűjtőnév, több vegyületet jelöl és a változatosság kedvéért ezek is neurotranszmitterek és hatásuk hasonlít egy kábítószerére. Az úgynevezett opioid receptorhoz kötődnek. A nevük is a morfiumhoz való hasonlóságra utal, az endorfint "belső morfiumként" lehetne magyarra fordítani. A köznyelvben nevezik őket - mint a korábban említett szinte összes vegyületet - boldogsághormonnak. Az endorfinok csökkentik a fájdalomérzetet, boldogságérzetet okoznak. Az agyban termelődnek, ezt számos dolog kiválthatja, például sportolás, szex de akár fűszeres ételek vagy csokoládé fogyasztása is.
Az endorfinok egyik képviselője, az α-endorfin
Végeztek olyan kísérleteket, melyben az alanyok ugyanazt a csokoládét fogyasztották el hagyományos módon és "tudatosan". Utóbbi esetben egy fülhallgató segítségével utasításokat mondtak a fülükre, például hogy egyék lassan, figyeljenek az ízre. Mindkét esetben jobb lett az alanyok kedve, de a tudatosan evőkénél erőteljesebb volt a hatás. Ha a csokoládéban lévő anyagok közvetlenül lennének felelősek a hatásért, akkor a kakaó fogyasztása is csökkentené a csokoládé iránti sóvárgást, hiszen ugyanazokat az anyagokat tartalmazza, de egy kutatás szerint ez nem így van, a pozitív hatáshoz szükség van a csokoládé ízére, textúrájára. Tehát a csokoládé okozta jól eső érzés, sokkal inkább pszichológiai (nem biztos, hogy ez a leghelyesebb megfogalmazás, de nem tudok jobbat), mint közvetlenül kémiai eredetű. De akárhogy is van, együk élvezettel a csokoládénkat!
